„Nincs jobb az ember számára, mint hogy örömét lelje a munkájában, mert ez a sorsa.

Mindannyian eszközök vagyunk az Úr kezében, s az a feladatunk, hogy bölcs

gondviselésére hagyatkozva a ránk szabott életutat elfogadjuk, s minden erőnkből azon

igyekezzünk, hogy azt kiteljesítsük.”

/dr. Széll Kálmán/

 

Pályázó: Pásztorné Hajzer Zsuzsanna Demecser, 2026. június 20.

 

TK/149/HR/KOZINT/02124-1/2026                                  Pályázat                                          a                   DOC Gimnázium és Általános Iskola Demecseri Általános Iskolája, Alapfokú Művészeti Iskolája                            Intézményegység-vezető                                 beosztás ellátására                                          2026

 

Tartalomjegyzék

 

Bevezetés……………………………………………………………………………..2

1.     Helyzetelemzés……………………………………………………………….2

1.1.Az iskola bemutatása…………………………………………………………2

1.2.Tárgyi feltételek az intézményben…………………………………………...4

1.3.Személyi feltételek…………………………………………………………...5

1.4.Gyereklétszám alakulása Demecserben……………………………………...6

1.5.Művészetoktatás szerepe……………………………………………………..8

1.6.Az oktatás……………...……………………………………………………..9

2.1. Belső kapcsolatrendszer……………………………………………………19

2.2  Az iskola külső kapcsolatrendszere………………………………………....20

1. Vezetői program……………………………………………………………  22
2. Vezetői hitvallásom…………….......………………………………………..25

Mellékletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bevezetés

1. január 1-jétől a DOC Gimnázium és Általános Iskola Demecseri Általános Iskolája Alapfokú Művészeti Iskolája intézményben intézményegység-vezetői feladatokat látok el legjobb tudásom szerint, mindennap új célokkal, tervekkel és elkötelezettséggel. A kitűzött vezetői céljaim megvalósítása mentén igyekeztem és igyekszem szervezni és irányítani az intézmény szakmai munkáját.

Intézményegység-vezetőként arra törekedtem és törekszem ma is, hogy:

• erősítsem az iskola szakmai arculatát és közösségformáló szerepét,
• folyamatos fejlesztésekkel növeljem az intézmény megtartó erejét és vonzerejét,
• törvényesen, szakszerűen és költséghatékonyan működtessem az intézményegységet,
• támogassam a pedagógusok szakmai fejlődését,
• erősítsem a szülőkkel, a fenntartóval és a partnerekkel való együttműködést,
• elősegítsem a tagintézmények közötti kölcsönösen előnyös szakmai kapcsolatokat.

Hiszem, hogy egy kiváló adottságokkal rendelkező iskola fejlődésének alapja a közös gondolkodás, az egymás iránti bizalom és a szakmai elhivatottság. Az elmúlt évek vezetői tapasztalatai megerősítettek abban, hogy a közösség erejére építve, következetes munkával és közös célok mentén tovább erősíthetjük intézményünk eredményességét és jó hírnevét.

1. Helyzetelemzés

1.1. Az iskola bemutatása

Jelenleg 310 fő tanul az általános iskolában.  Tanév közben minimális a létszámváltozás 1-2 család költözködése miatt. Beiskolázási körzetünk Demecser és Székely települések.  Az idén 37 tanuló iratkozott be első osztályba. Jelenleg15 tanulócsoportunk van.

Demecser nem tartozik a hátrányos települések közé, ennek ellenére rendkívül magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. A szülők többsége alacsonyan iskolázott. Tanulói létszámunkból, a 310 főből 96 hátrányos helyzetű tanuló, 30 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs oktatása folyamatos. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül 31 fő.

 

 

 

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. A diákok teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képeségeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladatunk. 

 

Oktatásunk fő célja, hogy korszerű tudományos alapokon nyugvó, tovább építhető ismeretanyagot adjunk át, melyben figyelembe vesszük az egyéni képességeket, helyi sajátosságokat is. Nevelési feladatként fő célkitűzésünk, hogy erkölcsös, tisztelettudó, a világ dolgaiban eligazodni képes gyermekeket neveljünk. Erősíteni kívánjuk az osztályközösségek, a diákönkormányzat szerepét a személyiségformálásban. Hangsúlyt fektetünk a viselkedéskultúra, az egészséges életmódra nevelésre, a környezetvédelmi nevelésre, a kommunikációs képességek és készségek javítására – előtérbe helyezve a tanulói önállóságot, öntevékenységet. Biztosítani kívánjuk az esélyegyenlőséget, ennek érdekében a hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat külön odafigyelésben részesítjük. Nevelőink szellemileg és erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni ránk bízott gyermekekből.  Az iskola helyet biztosít a délutáni tanulásra, (egésznapos oktatás alsó tagozaton, felső tagozaton tanulószoba) várja a tanulni vágyókat.  Tanulóink közül többen igényelnek egyéni bánásmódot: a sajátos nevelési igényű tanulók integráltan tanulnak, differenciált tanulásszervezéssel. Gyógypedagógus segíti az SNI-s tanulók fejlesztését.  Fejlesztő pedagógus foglalkozik a BTMN-es tanulókkal.    Az általános iskolai oktatás mellett alapfokú művészeti iskola is működik képzőművészeti-, táncművészeti-, színjáték, és a zeneművészeti ágon, 10 telephelyen. A művészeti iskola fő feladatának tartja a sajátos érdeklődéssel, tulajdonságokkal, készségekkel rendelkezők kibontakoztathassák és fejlesszék képességeiket. Az oktatásban egyaránt részt vesznek tehetséges, kreatív, illetve kevésbé tehetséges diákok, akik itt kapnak lehetőséget képességük kibontakoztatására. A gyerekek felkészülésében mindig számítunk a szülők támogatására, akik fáradhatatlanul kísérik végig gyermekük fejlődését minden versenyen, rendezvényen egész évben. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok munkáit minél szélesebb körben megismerjék. A folyosókon, aulában, kiállítási paravánokon jellenek meg az alkotások, az iskolai facebook oldalon a szülők, ismerősök is láthatják a munkákat. Minden tanévben több lehetőség van a zenei, tánc, és színjáték tanszak bemutatkozására, és kiállítás megrendezésére. Diákjaink nagyon sokféle pályázaton, versenyen vesznek részt szép sikerrel. Büszkék vagyunk az elért eredményekre.

 

1.2. Tárgyi feltételek az intézményben

Az elmúlt években intézményeink tárgyi feltételeiben jelentős pozitív változások történtek. A demecseri intézmény és a berkeszi tagintézmény teljes külső és belső felújításon esett át, amelynek eredményeként korszerű, esztétikus és a 21. századi oktatás követelményeinek megfelelő környezet várja a tanulókat és a pedagógusokat.

A megújult épületek nem csupán komfortosabbá tették a mindennapi munkavégzést, hanem lehetőséget biztosítanak modern pedagógiai módszerek alkalmazására is. Kiemelt jelentőségű a Tudásterem létrehozása, amely korszerű technikai felszereltségével és innovatív tanulási környezetével hozzájárul a digitális kompetenciák fejlesztéséhez és a magas színvonalú oktatás megvalósításához.

Tantermünk többsége digitális eszközökkel felszerelt, rendelkezünk okostáblákkal, korszerű informatikai háttérrel, valamint olyan szemléltető- és taneszközökkel, amelyek segítik a tananyag élményszerű feldolgozását. A tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése lehetővé teszi, hogy tanulóink korszerű tudást szerezzenek, és sikeresen alkalmazkodjanak a gyorsan változó világ kihívásaihoz.

A művészetoktatás területén is jelentős fejlődés tapasztalható. Az elmúlt évek hangszerbeszerzéseinek, valamint a Hangszer Csere Program keretében kapott eszközöknek köszönhetően tanulóink megfelelő minőségű hangszereken sajátíthatják el a zenei ismereteket. A rendelkezésre álló hangszerek, taneszközök és szemléltetőeszközök egyaránt a tanítás és a tanulás színvonalának emelését szolgálják.

Az intézmény infrastruktúrája ma már olyan lehetőségeket kínál, amelyekre hosszú távú fejlesztési elképzelések építhetők. Meggyőződésem, hogy a kedvező tárgyi feltételek és a magas színvonalú szakmai munka együttesen biztosíthatják intézményünk versenyképességét és vonzerejét a mikrotérségben.

A jövő feladata, hogy a megteremtett értékeket megőrizzük, tovább fejlesszük, és a rendelkezésre álló lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk annak érdekében, hogy tanulóink a legjobb körülmények között készülhessenek fel a jövő kihívásaira.

 

1.3. Személyi feltételek

A pedagógusokvégzettségét tekintve mind az általános, mind a művészeti iskola rendelkezik a megfelelően képzett nevelőtestülettel. Igaz ez a székelyi és berkeszi tagintézményekre is. A tagintézmények közötti áttanítás jól működik.

Részt vesznek különböző kulturális iskolán kívüli eseményeken, szervezik az iskolai hagyományos rendezvényeit.

A nevelőtestület létszáma a demecseri intézményegységben 30 fő teljes állású pedagógus.

Öt munkaközösségben működnek és szakmai, módszertani kérdésekben adnak segítséget az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Saját éves munkaterv szerint dolgoznak. Szervezik az adott szaktárgyak versenyeit, szakmai vitákat tartanak, továbbképzéseket szerveznek, irányt mutatnak a tovább lépeshez.

Az alapfokú művészetoktatásban 7 főállású, 8 óraadó és 4 áttanító pedagógus 10 telephelyen látja el a feladatokat zene-, képző-, tánc-, és dráma tanszakokon.

A székelyi tagintézményben egy fő tanító dolgozik, akik a demecseri intézményegység alsós munkaközösségéhez tartoznak.

A berkeszi tagintézményben  8   fő pedagógus a létszám, és egy munkaközösséget alkotnak.

A pedagógusok az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az iskolában az Integrációs Pedagógiai Rendszeralkalmazásával végzik nevelő-oktató munkájukat.

Kiemelt fontosságú szerepet kap továbbá a kompetencia alapú oktatás, a változatos tanulásszervezési módok alkalmazása, amellyel a gyermekek egyénre szabott fejlődését segítjük elő.

A végzős nyolcadikos tanulók 100 %-a továbbtanul gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakközépiskolában.

Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai munkájának középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll: meglássuk, megláttassuk és tovább fejlesszük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit.

Legfontosabb célkitűzésünknek a szakos ellátottság megtartását, a feladatellátáshoz nélkülözhetetlen végzettség megszerzésére irányuló és a módszertani megújulást segítő továbbképzések biztosítását tartjuk. Kollégáink tanulmányainál előnyben részesítjük az ingyenes képzéseket, melyek a módszertani, szaktárgyi és pedagógus kompetenciák fejlesztését segítik.

 

Intézményünk kiemelten fontosnak tartja a pedagógiai innovációt, a korszerű módszertani

megoldásokat, valamint a diákok tehetségének sokoldalú kibontakoztatását. Célunk, hogy a

nálunk zajló szakmai munka, eredmények és jó gyakorlatok ne csak az intézmény falain belül

maradjanak, hanem széles körben is bemutatásra kerüljenek.

c

 

 

 

Mint a mellékelt adatokból is látszik az első osztályosok létszáma a demecseri intézményegységben az utolsó négy évben stabilitást mutat.  Kitűzött egyik legfontosabb célomként határoztam meg, hogy minden erővel és az eredmények felmutatásával vonzóvá kell tenni a szülő és gyermek számára az iskolát, biztosítva ezzel az évfolyamonként működő párhuzamos osztályok megtartását.

Vallom, hogy az intézmény eredményes működésének egyik alapfeltétele a partnerkapcsolatok tudatos ápolása és folyamatos fejlesztése. Az elmúlt években sikerült erős és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot kialakítani a település önkormányzatával, amely a mindennapi működés, a rendezvények szervezése és a fejlesztések megvalósítása során egyaránt megmutatkozik. Az együttműködés vezetői szinten is nyitott, konstruktív és támogató, amely jelentős segítséget nyújt az intézményi célok megvalósításában.

Kiemelten fontos számunkra a helyi óvodával kialakított kapcsolat. A közös programok, ünnepségek, sport- és kulturális rendezvények nemcsak az intézmények közötti szakmai együttműködést erősítik, hanem elősegítik az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet is. A gyermekek számára már az iskolakezdést megelőzően lehetőség nyílik az intézmény megismerésére, amely hozzájárul a biztonságos és sikeres beilleszkedéshez.

Székelyben az összevont alsó tagozatos osztály létszáma jelentősen lecsökkent. A felső tagozatos tanulók teljes létszámmal, és az alsó tagozatosak is többen naponta buszoznak a demecseri intézménybe Borzsova-tanyát is érintve. A bejáró tanulóknak  a tankerület jóvoltából a tanulóbérlet biztosítva van a tanév folyamán, az ő utaztatásuk zökkenőmentesen zajlik.

 

1.5. A művészetoktatás szerepe

A művészetoktatásban résztvevő növendékek száma a statisztikai adatok szerint aktív növekvő tendenciát mutat. Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése.

Hiszek abban, hogy a tehetség csak akkor bontakozhat ki igazán, ha a gyermek személyisége is harmonikusan fejlődik. Ezért nevelőmunkánk során nemcsak a kiemelkedő képességek fejlesztésére kell törekednünk, hanem arra is, hogy tanulóink kiegyensúlyozott, együttműködő, értékrenddel rendelkező emberekké váljanak.

Fontos feladatnak tekintem a művészetek iránti nyitottság kialakítását, az alkotó tevékenységek megszerettetését és a kulturális értékek közvetítését. Ezért arra kell törekednünk, hogy tanulóink ne csak befogadói, hanem aktív művelői is legyenek a művészeteknek, és érdeklődéssel forduljanak minél több művészeti ág felé. A művészetoktatás különösen fontos szerepet játszik az érzelmi intelligencia, a kreativitás, az önkifejezés és az együttműködési készség fejlesztésében. A közös alkotás és szereplés során tanulóink megtapasztalják az összetartozás erejét, a közösségért végzett munka örömét és felelősségét.

 

1.6. Az oktatás

Intézményünk pedagógiai munkáját a folyamatos megújulás, az innovatív módszerek alkalmazása és a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése jellemzi. Célunk, hogy a tanulási folyamatot élményszerűvé, motiválóvá és eredményessé tegyük, miközben fejlesztjük a tanulók kulcskompetenciáit és pozitív tanulási attitűdjét.

Az elmúlt három tanév során számos korszerű oktatási módszer épült be a mindennapi oktató-nevelő munkába. Kiemelkedő szerepet kapott a Darts Matek program, amely a matematikai gondolkodás, a számolási készség, a koncentráció és a logikus problémamegoldás fejlesztését szolgálja játékos formában. A tanulók nagy érdeklődéssel és motivációval kapcsolódtak be a foglalkozásokba, amelyek jelentősen hozzájárultak a matematika tantárgy iránti pozitív attitűd erősítéséhez.

Szintén eredményesen alkalmaztuk a Matific digitális oktatási platformot, amely interaktív feladatain keresztül támogatta a matematika tanulását, az önálló ismeretszerzést és a differenciált fejlesztést. A digitális eszközök használata növelte a tanulók aktivitását és lehetőséget biztosított az egyéni haladási ütem figyelembevételére.

Az alsó tagozatos nevelő-oktató munkában fontos szerepet töltött be a Sakkpalota  amely a sakk eszköztárán keresztül fejleszti a logikai gondolkodást, a kreativitást, a figyelmet, a szabálykövetést és a problémamegoldó képességet. A program hatékonyan támogatta a tanulók kognitív fejlődését, miközben élményszerű tanulási környezetet biztosított.

A tanév során lehetőségünk nyílt a Varázsdoboz eszközrendszer alkalmazására, amely különösen a kisiskolás korosztály számára biztosított élményszerű tanulási és tapasztalatszerzési lehetőségeket. A foglalkozások során a tanulók egyszerű természettudományos kísérleteket végezhettek, megfigyeléseket tehettek, valamint játékos formában fedezhették fel a körülöttük lévő világ működését.

A kísérletek lehetőséget adtak arra, hogy a gyermekek saját tapasztalataik alapján vonjanak le következtetéseket, kérdéseket fogalmazzanak meg és aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban. A gyakorlati tevékenységek fejlesztették a kíváncsiságot, a megfigyelőképességet, a problémamegoldó gondolkodást és a logikus következtetések levonásának képességét.

A Varázsdoboz használata során a tanulók örömmel kapcsolódtak be a feladatokba, szívesen kísérleteztek, fedeztek fel új jelenségeket, és bátran osztották meg tapasztalataikat társaikkal. Az élményszerű tanulás hozzájárult a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez, valamint a tanulók motivációjának növeléséhez.

Tapasztalataink szerint a Varázsdoboz alkalmazása hatékonyan támogatta a kompetenciafejlesztést, a cselekvésen alapuló tanulást és a tanulók aktív részvételét. A program színesítette az oktatási folyamatot, és értékes lehetőséget biztosított a kisiskolások számára a játékos felfedezésre és tapasztalatszerzésre.

Az innovatív módszerek alkalmazása jól illeszkedik intézményünk pedagógiai célkitűzéseihez. A Darts Matek, a Matific a Sakkpalota programok és a Varázsdoboz beépítése a tanítási folyamatba hozzájárult a tanulók motivációjának növeléséhez, az alapkompetenciák fejlesztéséhez, valamint a tanulási eredmények javításához.

Az intézmény célja továbbra is olyan támogató, inspiráló és modern tanulási környezet biztosítása, amelyben minden gyermek lehetőséget kap képességei kibontakoztatására, sikerélmények szerzésére és a XXI. századi készségek fejlesztésére.

A tanév során intézményünk nagy hangsúlyt fektetett a jó gyakorlatok megosztására és a szakmai együttműködések erősítésére. Ennek keretében két szakmai bemutató órára került sor, amelyekre a környező települések általános iskoláinak pedagógusait is meghívtuk.

 Előszeretettel használják a kollégák különböző tantárgyi órákon, szakkörökön a Tudástermet, amely nem csupán egy új tantermi forma, hanem egy olyan pedagógiai innováció, amely új

perspektívát nyit a tanítás-tanulás folyamatában. A bemutató órák sorozata pedig hatékony eszközként szolgálhat a tudásmegosztás és a szakmai fejlődés támogatásában.

Intézményünk pedagógusai nyitottak az innovációra, folyamatosan keresik azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a tanulók motivációjának növeléséhez és eredményességük fejlesztéséhez. A tanév során számos olyan foglalkozás, szakköri tevékenység és tanulói produktum született, amely méltó volt a szakmai bemutatásra és a szélesebb körű nyilvánosságra.

Kiemelt szerepet játszik az oktatás mellett a nevelés. 2025/2026. tanévben részesei lehetnek tanulóink a „Hadapród pilot” programnak, amely kiváló színtere a gyerekek életszemléletének és viselkedéskultúrájának pozitív kialakítására.

 A Hadapród Program az általános iskolák 3–8. évfolyamos tanulói számára kínál tanórán kívüli, önkéntesen látogatható kulturális, sport- és hagyományőrző eseményeket. A kezdeményezés célja a hazafias gondolkodás és a hazaszeretet iránti érdeklődés felkeltése, valamint a 7–8. évfolyamos tanulók pályaorientációjának támogatása. A program hozzájárul a gyermekek látókörének bővítéséhez, motiválja őket a múlt hőseinek példáján keresztül és elősegíti a hazafias és honvédelmi nevelés alapjainak megteremtését.

A sport is kiemelkedő szerepet tölt be a gyermekek testi, lelki és szociális fejlődésében. A rendszeres mozgás hozzájárul az egészséges életmód kialakításához, fejleszti az állóképességet, a koordinációt és a mozgáskultúrát, miközben pozitív hatással van a mentális jóllétre és a stresszkezelésre is. A nevelés folyamatában a sport nem csupán fizikai tevékenység, hanem hatékony eszköze az értékközvetítésnek és a személyiségformálásnak. A közösségi sporttevékenységek – így a csapatsportok – elősegítik az együttműködés, a felelősségvállalás, a szabálykövetés és a fair play elsajátítását. A gyermekek megtanulják a közös cél érdekében végzett munkát, a kudarc feldolgozását és a siker megélését, amelyek mind hozzájárulnak a kiegyensúlyozott személyiség fejlődéséhez. Ebben a tanévben, szeptembertől a szivacskézilabda oktatása különösen hatékony módszerként van jelen az alsó tagozatos tanulók mozgásfejlesztésében. A puha, biztonságos eszköz lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek félelem nélkül, játékos formában ismerkedjenek meg a kézilabda alapjaival. A fogások, dobások, labdavezetés és az egyszerű játékszituációk gyakorlása során fejlődik a szem–kéz koordináció, a térérzékelés és a reakcióképesség. A szivacskézilabda tanítása egyben sikerélményt is biztosít, növeli a mozgás iránti motivációt, és megalapozza a későbbi sportági

elköteleződést. A játékos tanulás révén a gyermekek pozitív élményekhez jutnak, amely hosszú távon hozzájárul a rendszeres testmozgás iránti igény kialakulásához.

Az űrlap alja

Kiemelt feladatai az intézménynek

• Az iskolai lemorzsolódás csökkentése.

A 2025-26. tanév I. félévében lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma: 23 fő, ebből 6 lány 15,54%

Előző tanévben ilyenkor: 30 főből 10 lány 21,27%

 A lemorzsolódási adatokban több év után jelentős csökkenő tendencia mutatkozik.

Ezeknek a gyerekeknek a tanulmányi eredménye gyenge, szorgalmuk nem megalapozott, szociális kompetenciájuk, tanulási motivációs szintje alacsony, családi környezetük ingerszegény, a szülők többsége munkanélküli vagy alkalmi munkákból él, hátrányaik következménye, hogy ők leginkább a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók.  Mind ezek előre jelzik a korai iskolaelhagyást, lemorzsolódást.

Az iskolai lemorzsolódás fontos területe a  Prevenció (megelőzés): olyan intézkedések sorolhatók a megelőzést szolgáló beavatkozások körébe, melyek célja, hogy még a probléma kialakulása előtt csökkentse a korai iskolaelhagyás kockázatát. Új módszertanunk alapja a differenciált, személyiségközpontú nevelés-oktatás, mely – bár nyilvánvalóan szolgálja a végzettség nélküli iskolaelhagyás problémájának csökkentését – minden tanuló számára fontos, a leszakadás szempontjából veszélyeztetett csoportok esetében pedig elsősorban prevenciós eszköznek tekinthető.

Másik kiemelt terület az Intervenció (beavatkozás): a beavatkozó intézkedések a jelzőrendszer jelzéseire adott reakciókkal és célzott – egyéni, csoportos vagy intézményi szintű – támogatásokkal próbáljuk elkerülni a lemorzsolódást. Szoros és jó kapcsolatban vagyunk a Védőnői Szolgálattal, a Demecser Város Önkormányzatával, A Városi Gyermekjóléti Szolgálattal, és a Demecser Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

• Az integráció

Az iskolában folytatni kell a nevelő-oktató munkában azIntegrációs Pedagógiai Rendszeralkalmazását. Az esélyegyenlőség szempontjából fontos, hogy a HHH és SNI tanulók minél

 

nagyobb számban vegyenek részt az iskolai szakkörökben és vegyék igénybe a tanszobai ellátást is.

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének fontos kitételei az együttnevelés, a tapasztalati tanulás és az együttműködés.

Legfőbb célkitűzésünk továbbra is, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.

Folytatjuk a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. A fejlesztési tervek negyedévente elkészülnek, és értélkelésre kerülnek. A szülő ezt az értékelést megismeri, és megbeszéli a pedagógussal.

A felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök szeptember elején megszerveződnek. Elkészülnek a felzárkóztató programban résztvevő tanulók fejlesztési tervei.

A művészetoktatásban is aktívan részt vesznek a hátrányos helyzetű  tanulóink. Színvonalas műsorokkal lépnek fel iskolai rendezvényeken és ünnepségeken.

 

Különleges gondozást igénylő tanulók

Az iskola Szakmai Alapdokumentuma szerint, integráltan oktatja a sajátos nevelési igényű tanulókat. Az elmúlt években ez nagy hangsúlyt kapott az iskolai nevelésben, az oktatás szervezésében.

Az SNI tanulók ellátását a szakértői bizottság szakvéleménye határozza meg. A szakvélemény mondja meg a diagnózist, állapítja meg a sajátos nevelési igényt és annak pontos okát. A szakvélemény határozza meg továbbá az ellátás óraszámát, az ellátást nyújtó igényelt végzettségét és a felhasználható órakeret hivatkozási hátterét. Az SNI tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik.

Iskolánkban a 2025/26. tanévben11 tanuló integráltan oktatott sajátos nevelési igényű. Az ő ellátásukat gyógypedagógus alkalmazásával biztosítjuk a számukra törvényileg előírt óraszámban.

A 11 főből- 7 fő enyhe értelmi fogyatékos

-       2 fő egyéb pszichés zavarral küzd

-       1 fő nagyothalló

-       1 fő dyslexia, dyscalculia

16 fő BTMN-es tanuló ellátását fejlesztőpedagógus végzi.

§  Kompetencia eredmények javítása

Eredmények Összehasonlítása és Elemzése

Az eredmények összehasonlítása több szempontból is fontos. Először is, lehetőség nyílik a

különböző egyének, csoportok vagy szervezetek kompetenciái közötti különbségek

azonosítására. Ezen összehasonlítások alapján világossá válik, hogy mely területeken van

szükség fejlesztésre. Az összehasonlítás nemcsak a jelenlegi eredmények alapján történhet,

hanem a fejlődés mérésére is alkalmas, így láthatóvá válik, hogy az egyén vagy csoport mennyit fejlődött egy adott időszak alatt.

2022-ig iskolánk átlaga alulmaradt illetve nem haladta meg az eredménye az országos és a

kisvárosi iskolák átlagához képest. A szövegértés elengedhetetlen szerepet játszik minden

tantárgy megértésében, ezért ennek fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük. A mérés során

árnyaltabb képet kapunk tanulóink szövegértésbeli hiányosságairól, melyek megkönnyítik a

fejlesztési irányvonalak kijelölését. A 2023. tanévtől pozitív változást értünk el. Az eredmények némi növekedést mutatnak. A 2024. tanévben az eredmények javulása minden kompetenciaterületen láthatóak. A minimumszint alatt teljesítő tanulók aránya jelentősen csökkent.

Eredmények Elemzések

Az elemzés folyamán fontos megérteni, hogy milyen trendek figyelhetők meg az

eredményekben. Az elemzés segíthet abban, hogy meghatározzuk a kompetenciák erősségeit

és gyengeségeit. Az ilyen típusú analízis során figyelmet kell fordítani arra, hogy az

eredmények ne csak statikus képet adjanak, hanem dinamikus, fejlődő trendeket is mutassanak.

Ha a kompetenciák nem fejlődtek megfelelően, akkor az elemzés segíthet abban, hogy

azonosítsuk azokat a tényezőket, amelyek akadályozhatják a fejlődést.

A 2023-as tanévtől a pozitív változást eredményezte:

- Kompetenciák fejlesztését szolgáló munkamódszerek erősítése (páros, csoportos,

projekt és kooperatív munka).

- Tanítási órák ilyen irányú szervezése, ennek folyamatos ellenőrzése

- Korszerű tanulásszervezési, differenciálási modellek alkalmazása,

- A nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése.

- Kompetencia fejlesztő órák kerültek bevezetésre

A kompetenciamérésre folyamatos volt a tanulók felkészítése. Az osztályokban a fejlesztő,

 

tehetséggondozó, valamint a tanítási órák szervezésében került erre sor. A

kompetenciafejlesztés előtérbe kerülése a tanítás –tanulás folyamatát, módszereinek

megválasztását, a személyiségfejlesztés újra gondolását is igényli mindenkitől. A

kompetenciafejlesztés fontos színtere az iskolai tanóra, amelyen megvalósul az alapvető

készségek, képességek fejlesztése:

- Szövegértés, hangos olvasás, helyesírási-, fogalmazási-, szóbeli kifejező készség

fejlesztése, számolási készség fejlesztése, matematikai logika fejlesztése, önálló feladat

megoldási készség fejlesztése.

 Következtetések

A kompetencia-alapú értékelés és annak eredményeinek elemzése alapvető szerepet játszik az

oktatás, a munkaerőpiac és a személyes fejlődés területén. A megfelelően alkalmazott mérési

eszközök lehetőséget adnak arra, hogy javíthassuk teljesítményünket. Az eredmények

értelmezése és az összehasonlítások segítenek abban, hogy felismerjük a fejlődési lehetőségeket

és a szükséges beavatkozásokat.

Cél, hogy csökkentsük a leszakadók számát, valamint növeljük a 3., 4. szinten teljesítők

arányát. A kompetenciafejlesztő, tehetséggondozó órákra elengedhetetlenül nagy szükség van.

Feladat:

- az iskola tudatos felkészülése a mérésre

- a kompetenciafelmérés után a típushibák összegyűjtése, azok kielemzése

- kompetenciafeladatok gyakoroltatása az erre biztosított fejlesztő órákon

- tanórákon való gyakoroltatás

- szakköri foglalkozásokon kompetenciatípusú feladatok megjelenése

- kompetenciafeladatokat tartalmazó célzott tankönyvek választása

Maga a mérés igazán a tanulók alkalmazóképességeit mérik. Ez által megállapítható, hogy szinte minden tantárgy ismeretanyagára kiterjed, ezért az elemző, értelmező tanulás, a lényegkiemelőképesség fejlesztése minden szaktanár feladata kell hogy legyen. Itt kiemelném, hogy az alsó tagozatos tanítók meghatározó alapozó szereplők a számolási készség, olvasási technika és szövegértelmező képesség kialakításában.

2025. évi kompetenciamérés eredményei és elemzése részletesen:

Kompetencia eredmények 2025

Matematika eredmények összehasonlítása

Pontszám

1700 ┤

1600 ┤                                          █ Országos 1593

1500 ┤                                      ▓ Intézmény 1508

1400 ┤         ▓1372          ▓1381

1300 ┤ ▓1346          ▓1316

1200 ┤

           4.évf  5.évf  6.évf  7.évf  8.évf

• Minden évfolyamon elmaradás tapasztalható az országos átlagtól.
• A legerősebb eredmény a 8. évfolyamon figyelhető meg.
• A 6. évfolyam jelenti a legkritikusabb pontot.
• A 7–8. évfolyam között jelentős fejlődés mutatható ki.

Vezetői következtetés:

A matematikai kompetencia fejlesztése kiemelt stratégiai feladat. A felső tagozaton alkalmazott módszerek eredményessége azonban már kimutatható.

 

 

 

Szövegértés eredmények

1600 ┤                                   █1538 █1520

1500 ┤            █1473 █1469

1400 ┤ █1398

1300 ┤ ▓1266 ▓1268 ▓1315 ▓1252 ▓1386

1200 ┤

            4.          5.           6.       7.             8.

▓ Intézmény

█ Országos

• A legnagyobb lemaradás ezen a területen jelentkezik.
• A 7. évfolyam eredménye több mint 280 ponttal marad el az országos átlagtól.
• A 8. évfolyamon már érzékelhető javulás mutatkozik.

Vezetői következtetés:
Az olvasási-szövegértési kompetencia fejlesztése minden tantárgy közös feladata kell legyen. A következő vezetői ciklus egyik kiemelt célja a szövegértés mérhető javítása.

Természettudomány

1600 ┤                          █1574

1500 ┤                █1553

1400 ┤                          ▓1436

1300 ┤ ▓1302     ▓1366

1200 ┤

            6.évf      7.évf        8.évf

• Folyamatos javulás figyelhető meg.
• A 8. évfolyam eredménye közelíti legjobban az országos átlagot.

 

Vezetői következtetés:

A természettudományos nevelésben alkalmazott pedagógiai folyamatok pozitív fejlődési pályát mutatnak.

Angol nyelv

1700 ┤                      █1630

1600 ┤               █1575

1500 ┤                       ▓1529

1400 ┤ ▓1308     ▓1377

1300 ┤

             6.évf   7.évf   8.évf

• A legnagyobb fejlődés a 6–8. évfolyam között figyelhető meg.
• Az intézmény eredményei fokozatosan közelítenek az országos átlaghoz.

Vezetői következtetés:

Az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése hatékony, de további támogatást igényel a kommunikációközpontú nyelvoktatás.

Digitális kultúra

1600 ┤                    █1587

1500 ┤                              ▓1501

1400 ┤ ▓1310 ▓1364 ▓1370

1300

             5.        6.         7.       8.

• Ez az egyik legerősebb mérési terület.
• A 8. évfolyam eredménye már viszonylag közel áll az országos átlaghoz.
• Jelzi a digitális eszközök alkalmazásának pozitív hatását.

Vezetői következtetés:

A digitális kompetencia fejlesztése megfelelő alapokon nyugszik, amelyre a következő ciklus innovációs törekvései építhetők.

Átlagos lemaradás az országos átlagtól

Mérési terület	Átlagos eltérés
Szövegértés	-182 pont
Matematika	-112 pont
Természettudomány	-165 pont
Angol nyelv	-164 pont
Történelem	-165 pont
Digitális kultúra	-154 pont

Diagram

Szövegértés     ██████████████████  -182
Történelem        ████████████████    -165
Angol nyelv       ████████████████    -164
Természettudomány      ████████████████    -165
Digitális kultúra       ███████████████     -154
Matematika                                                     ███████████                                         -112

Összegző következtetés

Az országos kompetenciamérési eredmények alapján intézményünk teljesítménye valamennyi vizsgált területen elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor a családi háttérindex figyelembevételével több évfolyamon és mérési területen a tanulók elérik vagy megközelítik a várható teljesítményszintet. Különösen kedvező tendencia figyelhető meg a 8. évfolyam eredményeiben, ahol szinte valamennyi kompetenciaterületen csökken az országos átlagtól való eltérés. Ez igazolja az intézmény hátránykompenzáló tevékenységének eredményességét és a pedagógiai hozzáadott érték jelenlétét.

A következő vezetői ciklus stratégiai céljai közé tartozik a szövegértési és matematikai kompetenciák fejlesztése, a digitális kompetencia további erősítése, valamint a kompetenciamérési eredmények fokozatos közelítése az országos átlaghoz.

 Trendek és időbeli változások (2021–2025)

Az elmúlt évek adatai hullámzó teljesítményt mutatnak:

Mérési terület	Trend jellege	Megjegyzés
Matematika 8.	Javuló	A 2024-es 1435 ponthoz képest 1508-ra emelkedett.
Szövegértés 8.	Stagnáló/Javuló	A 2023-as mélypont (1217) után visszatért az 1350-1380 körüli sávba.
Digitális kultúra 8.	Kiemelkedő javulás	A 2024-es 1318-ról 1501-re nőtt az eredmény.
Angol nyelv 6.	Visszaesés	A 2022-es 1394-es szintről 1250-re esett vissza.

 

Összegzés: Az iskola mérési profilja alapján erős hátránykompenzációs küzdelmet folytat. A fejlesztést a 6. évfolyamos matematikai és a 7. évfolyamos szövegértési kompetenciák alapozására kell helyezni.

2.1. Belső kapcsolatrendszer

Az intézmény tagintézményei és pedagógusai közötti szoros kapcsolat kialakítása

Az intézmény életének és működési biztonságának fontos területe a kölcsönösen gyümölcsöző partnerkapcsolatok kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás az intézmény környezetével. A kapcsolattartás fő elve a kölcsönös előnyökre való törekvés. A kistérség arculatát nagymértékben meghatározza az oktatás színvonala és a diákok viszonya iskolájukhoz. Az arculat javításához hozzájárulhat, ha a DOC-ban a sikeres pedagógiai tevékenység érdekében összehangolt munka folyik. Ehhez szükséges a folyamatos információcsere és egyeztetés. A közösen szervezett iskolai rendezvények, ünnepségek még közelebb hozzák egymáshoz az intézményegységeket.

 

Általános iskolák és középiskolák közötti kapcsolat

Minden tovább tanuló diák számára fontos, hogy képességeihez és elképzeléseihez mérten folytassa tanulmányait – lehetőleg a Demecseri Oktatási Centrum keretein belül. Ennek népszerűsítésében fontos szerepe van az osztályfőnöknek, akinek tanácsát a szülők szinte minden esetben kikérik. Ezért fontos már az általános iskolának az alsótagozattól fogva, hogy a legszélesebb körű tájékoztatást megkapják a lehetőségekről, és középiskolánk konkrét bemutatkozásával még inkább szemléletesebbé tenni a választást. A középiskolai és általános iskolai tanárok kölcsönös áttanítása az intézményben, szakkörök szervezése egyre inkább kell hogy egységet láttasson, hogy a tanulóknak és szülőknek váljon természetessé, hogy biztosítva van a zökkenőmenetes továbbhaladás. Az általános iskola és középiskola átmenetet a művészetoktatás is kell, hogy segítse. Célom, hogy az általános iskolában megkezdett művészeti oktatást tovább folytathassák a növendékek a középiskolai tanulmányaik során is.

A fenntartóval való együttműködés

Míg az anyagi feltételek megteremtésének a fenntartó megpróbál maximálisan eleget tenni, a szakmai működtetést az intézményvezetőkre, intézményegység-vezetőkre bízza.  Minden erőmmel és tudásommal mindenkor eleget kívánok tenni a fenntartói elvárásnak.

2.2 Az iskola külső kapcsolatrendszere

Óvodák és általános iskolák kapcsolata

Kiemelten fontosnak tartom az óvodákkal való együttműködést, nevelési elveink összehangolását, az óvoda iskola közötti átmenet megkönnyítését. Szorgalmazni szeretném továbbra is a kölcsönös intézménylátogatást, közös programokat, a hospitálásokat, bemutató órákat, az óvodások nyomon követését, a gyermek fejlődésével kapcsolatos mérések eredményeinek megbeszélését. Rendkívül fontos a jó kapcsolat, hiszen cél, hogy minden iskoláskorú gyermek a DOC intézményébe kívánjon beiratkozni.

Az egyházak és az iskola kapcsolata

Az iskolának folyamatos és korrekt kapcsolatrendszert kell kialakítania a településeken működő egyházakkal és vezetőikkel. Lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskola minden vallásos tanulója hitoktatásban részesüljön, ezáltal személyiségük és hitéleti meggyőződésük erősödjék, gazdagodjék. A hitoktatókat, mint pedagógus kollegákat partnernek és segítőnek szükséges tekinteni a nevelési feladatok megoldásában. A hitoktatók legyenek részesei a mindennapi iskolai életnek, rendezvényeknek.

Kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal

A kapcsolattartás most is folyamatos a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával, az együttműködés hatékony. Szükség esetén megbeszélést tartunk, ahol tapasztalatainkat egyeztetjük, problémahelyzeteket és a segélynyújtás formáit, módjait átbeszéljük. Ezeken jelen vannak a gyermekvédelmi felelősök, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa, a védőnő, a gyámügyi előadó, esetleg a jegyző, az orvos, és ha olyan jellegű a probléma, akkor a helyi rendőrség is.  Szükséges szerint (krízishelyzet esetén), többször is sor kerül esetmegbeszélésre.

Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal

A kapcsolat hatékony, jelenleg is folyamatos együttműködés jellemzi. Szükség szerint konzultációt tartunk az iskolában előforduló pedagógiai problémákról.

Kapcsolattartás a Nemzetiségi Önkormányzattal

Az együttműködést rendkívül fontosnak tartom. Meggyőződésem, hogy a kisebbséghez tartozó tanulók esélyegyenlőségének teljes körű biztosítása csak az ő közreműködésükkel képzelhető el.

Egészségügy és az intézmény kapcsolata

A helyi egészségügyi szervekkel, iskola-egészségügyi szolgálattal a tanulók érdekében szoros kapcsolatot alakítottunk ki, melynek ápolása minden tagintézménynek és dolgozónak kötelessége. A védőnői hálózat hozzájárul a védőoltások zavartalan megszervezéséhez, és rendszeres tisztasági vizsgálatokat végez a tanulók körében. Az iskolaorvosok elvégzik az előírt szűréseket.

Az intézmény és a rendőrség kapcsolata

A rendőrséggel együttműködve kell, hogy tovább vinni a közlekedésbiztonsági tevékenységet és a káros szenvedélyek elleni megelőző küzdelmet. Az iskolarendőr második éve segítő jelenlétével nagyban hozzájárul az iskolai fegyelem fenntartásához. Cél, a partneri viszony fenntartása személyével, aki közvetlen szakmai kapcsolatba tud lépni szükség esetén kollégáival.

 

 

Kapcsolat a helyi önkormányzattal

Az iskola feladata és célja kell, hogy  a helyi önkormányzattal való harmonikus együttműködés működjön. Szeretnék jó magam is erre törekedni. A település rendezvényeinek aktív szereplői legyenek az iskola tanulói, a művészetoktatás növendékei. Így lehetőség nyílna megmutatni az intézmény szakmai sokszínűségét, magas volumenű művészeti tehetségeit, biztosítva ezekkel a még pozitívabb megítélést. Nem utolsó sorban a városi rendezvények színvonalát emelnénk előadásainkkal.

 

3. Vezetői program

Amennyiben megkapom a lehetőséget az intézményegység vezetésére, akkor azon leszek, hogy megbízásom idején a következő stratégiai célokat valósítsuk meg a tantestülettel.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai és stratégiai fejlesztési irányai

• Intézményegység vezetői programom középpontjában egy gyermekközpontú, befogadó, innovatív és eredményes iskola működtetése áll, amely biztosítja valamennyi tanuló számára a sikeres tanulás, a személyiségfejlődés és a társadalmi beilleszkedés feltételeit. Célom olyan intézményi környezet kialakítása és folyamatos fejlesztése, amely egyszerre épít a hagyományos értékekre és a 21. század kihívásaira adott korszerű pedagógiai válaszokra.

 

• Kiemelt feladatomnak tekintem a tanulói kompetenciák fejlesztését, különös tekintettel a szövegértési, matematikai, digitális, kommunikációs, szociális és életviteli kompetenciák erősítésére. A kompetenciaalapú oktatás eszközeivel olyan tudás megszerzését kívánom támogatni, amely a tanulók számára alkalmazható, használható és továbbfejleszthető a mindennapi életben.
• Stratégiai célom a digitális kompetenciafejlesztés további erősítése. Fontosnak tartom a digitális eszközök tudatos, pedagógiai célú alkalmazását, a digitális tananyagok használatának bővítését, valamint a tanulók és pedagógusok digitális kultúrájának fejlesztését. Törekszem arra, hogy az infokommunikációs technológiák alkalmazása természetes részévé váljon a tanítási-tanulási folyamatnak.
• Az országos kompetenciamérés, a tanulmányi eredmények és az intézményi mutatók elemzésére építve célul tűzöm ki a mérési eredmények folyamatos javítását. A tanulói teljesítmények nyomon követésével, az egyéni fejlesztések erősítésével, valamint a hatékony pedagógiai módszerek alkalmazásával kívánom növelni tanulóink eredményességét és továbbtanulási esélyeit.
• Továbbra is kiemelt feladatnak tekintem a társadalmi leszakadás megelőzését, az esélyegyenlőség biztosítását és az inkluzív nevelés erősítését. Olyan befogadó intézményi kultúra kialakítására törekszem, amely figyelembe veszi a tanulók egyéni szükségleteit, támogatja a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a hátrányos helyzetű tanulók fejlődését.
• A tehetséggondozás fejlesztését stratégiai jelentőségű feladatnak tartom. Pedagógusaink feladata a tehetségígéretek korai felismerése, fejlődésük támogatása és olyan tanulási környezet biztosítása, amely lehetőséget teremt képességeik kibontakoztatására. A versenyek, szakkörök, projektek, művészeti és sporttevékenységek továbbra is meghatározó elemei maradnak intézményünk tehetséggondozó rendszerének.
• Fontos célom az intézményi innováció erősítése. Támogatni kívánom az új pedagógiai módszerek, a projektalapú tanulás, a kooperatív technikák, az élménypedagógiai elemek és a jó gyakorlatok alkalmazását. Az innovációt nem öncélú fejlesztésként, hanem a tanulói eredményesség és a pedagógiai hatékonyság növelésének eszközeként kívánom kezelni.
• Az iskola eredményes működésének alapfeltétele a tudatos szervezetfejlesztés. Intézményegység vezetőként törekszem az együttműködő, tanuló szervezet kialakítására, amelyben a pedagógusok szakmai fejlődése, a tudásmegosztás, a belső együttműködés és az innovatív szemlélet meghatározó szerepet kap. Fontosnak tartom a támogató vezetői kultúra, az átlátható működés és a közös célok mentén történő együttműködés erősítését.
• Kiemelt figyelmet fordítok a partnerkapcsolatok fejlesztésére. Az iskola sikeres működése elképzelhetetlen a szülőkkel, a fenntartóval, a helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, kulturális intézményekkel, sportegyesületekkel, valamint a pedagógiai szakszolgálatokkal kialakított hatékony együttműködés nélkül. Célom a partnerségre épülő intézményi működés további erősítése.
• A fenntarthatóság pedagógiáját intézményünk mindennapi gyakorlatának szerves részévé kívánom tenni. Fontos feladatom a környezettudatos szemlélet fejlesztése, a felelős állampolgári magatartás kialakítása, valamint a fenntartható fejlődés értékeinek közvetítése a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során. Az Ökoiskola cím után az Örökös Ökoiskola cím elnyerése a cél.
• Hosszú távú célom olyan korszerű, innovatív, befogadó és eredményes iskola működtetése, amely képes alkalmazkodni a folyamatosan változó társadalmi és oktatási környezethez, miközben biztonságos, értékközvetítő és támogató közösséget biztosít minden tanuló számára. Meggyőződésem, hogy a szakmailag felkészült nevelőtestület, az együttműködő partneri kapcsolatok és a tudatos intézményvezetés együttesen biztosíthatják intézményünk további fejlődését és sikerességét.

§  Vezetői célom az általános iskola és a gimnázium közötti együttműködés további erősítése annak érdekében, hogy tanulóink képességeiknek, érdeklődésüknek és jövőképüknek megfelelően tudják megtervezni továbbtanulási útjukat. Fontosnak tartom, hogy a tanulók és szüleik már az alsó tagozattól kezdődően folyamatos, hiteles és széles körű tájékoztatást kapjanak a továbbtanulási lehetőségekről.

§  Célom, hogy a Demecseri Oktatási Centrum intézményei között olyan szakmai együttműködés valósuljon meg, amely elősegíti a zökkenőmentes átmenetet az általános és középfokú oktatás között. Ennek érdekében támogatni kívánom a közös programok, nyílt napok, pályaorientációs rendezvények, szakkörök és tehetséggondozó foglalkozások szervezését, valamint a pedagógusok közötti szakmai együttműködés erősítését.

§  Kiemelt feladatomnak tekintem annak elősegítését, hogy a művészetoktatásban részt vevő tanulók a középiskolai tanulmányaik alatt is folytathassák művészeti tevékenységüket. Meggyőződésem, hogy a művészetoktatás hozzájárul a személyiségfejlődéshez, a kreativitás kibontakoztatásához és az intézményi kötődés erősítéséhez.

§  Intézményegység vezetőként kiemelten fontosnak tartom a fenntartóval való konstruktív, partneri kapcsolat fenntartását. Törekszem arra, hogy az intézmény működése minden tekintetben megfeleljen a fenntartói elvárásoknak, valamint a köznevelési rendszer szakmai és jogszabályi követelményeinek.

§  Vezetői munkám során a kölcsönös bizalomra, a folyamatos kommunikációra, a pontos adatszolgáltatásra és a felelős gazdálkodásra kívánok építeni. Célom, hogy a fenntartó támogatásával tovább javuljanak az intézmény működésének személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételei.

§  Fontos vezetői feladatomnak tekintem a helyi önkormányzattal kialakított együttműködés erősítését. Meggyőződésem, hogy az iskola és a település fejlődése egymást erősítő folyamat, ezért törekszem arra, hogy intézményünk aktív szereplője legyen a város közösségi, kulturális és hagyományőrző életének.

§  Célom, hogy tanulóink és a művészetoktatás növendékei rendszeresen részt vegyenek a települési rendezvényeken, kulturális eseményeken és ünnepségeken. Ezzel nemcsak az iskola szakmai munkájának eredményei válhatnak láthatóvá, hanem erősödhet a tanulók közösségi szerepvállalása, valamint az intézmény társadalmi elismertsége is.

§  A helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal és gazdasági szereplőkkel kialakított partnerkapcsolatok fejlesztését szintén fontos feladatomnak tartom, hiszen ezek hozzájárulhatnak az intézmény szakmai lehetőségeinek bővítéséhez és a tanulók életpálya-építésének támogatásához.

 4. Vezetői hitvallásom

Pedagógiai és vezetői pályafutásom során fokozatosan építettem fel azt a szakmai tudást, tapasztalatot és vezetői szemléletet, amelyre intézményegység vezetői elképzeléseimet alapozom.

2008 óta intézményvezető-helyettesként, 2020 óta intézményegység vezető-helyettesként, majd 2022-től intézményegység-vezetőként dolgozom. Az elmúlt évek során szerzett vezetői tapasztalataim jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy átfogó ismereteket szerezzek az intézményirányítás, a szervezetfejlesztés, a pedagógiai folyamatok koordinálása és a humánerőforrás-menedzsment területén. Mindezek eredményeként olyan határozott, ugyanakkor együttműködésre építő vezetői szemlélet alakult ki bennem, amelyet a jövőben is szeretnék képviselni.

Természetesnek tartom, hogy egy vezetői feladat vállalása előtt az ember mérlegeli saját lehetőségeit, erősségeit és a rá váró kihívásokat. Számomra egy olyan szakmai környezetet jelent az oktatási centrum rendszerében történő vezetői munka, amely szervezeti struktúrája igazi kihívással bír. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a vezetői munka alapját jelentő értékek, kompetenciák és készségek nem intézménytípushoz kötődnek, hanem az emberi és szakmai alkalmasságban gyökereznek.

Harminchat éves pedagógiai pályafutásom során közvetlen tapasztalatot szereztem a gyermekek, a családok és a helyi közösségek igényeiről, valamint azokról a kihívásokról, amelyekkel a köznevelési intézmények nap mint nap szembesülnek.

Olyan intézményt szeretnék vezetni, ahol a gyermekek biztonságos, szeretetteljes és inspiráló környezetben fejlődhetnek, ahol képességeiknek megfelelő támogatást kapnak, és ahol lehetőségük nyílik személyiségük, tehetségük és tudásuk kibontakoztatására.

Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy a pedagógusok olyan munkahelyi légkörben dolgozhassanak, ahol szakmai munkájuk elismerést kap, számíthatnak vezetői támogatásra, egyértelmű elvárások mentén végezhetik feladataikat, és lehetőségük van szakmai fejlődésükre. Meggyőződésem, hogy az intézmény eredményességének legfontosabb záloga a motivált, elkötelezett és együttműködő nevelőtestület.

Vezetői hitvallásom szerint a jó vezető:

• igazságos, méltányos és következetes;
• példát mutat munkájával, szakmai elhivatottságával és emberi magatartásával;
• gyors helyzetfelismerő és felelős döntéshozó;
• képes a stratégiai gondolkodásra és a napi működés hatékony irányítására;
• nyitott az innovációra, ugyanakkor tiszteletben tartja az intézmény hagyományait;
• támogatja munkatársait, ösztönzi szakmai fejlődésüket;
• együttműködésre törekszik partnereivel és képviseli az intézmény érdekeit;
• stabilitást, biztonságot és kiszámíthatóságot teremt közössége számára.

Vezetői munkám során arra törekszem, hogy az intézményben nyugodt, kiegyensúlyozott és támogató légkör alakuljon ki. Meggyőződésem, hogy a szakmai fejlődés, az innováció és az eredményes nevelő-oktató munka csak olyan közösségben valósulhat meg, ahol jelen van a kölcsönös bizalom, az együttműködés és a közös célok iránti elkötelezettség.

E célok megvalósítása érdekében kívánok együttműködni a pedagógusokkal, a nevelő-oktató munkát segítő munkatársakkal, a tanulókkal, a szülőkkel, a fenntartóval, a helyi önkormányzattal és valamennyi partnerünkkel.

Hiszem, hogy közös munkával olyan intézményt építhetünk tovább, amely szakmai eredményeivel, emberi értékeivel és közösségformáló erejével méltán vívja ki környezete elismerését.

Demecser, 2026. június 20.                                                            Pásztorné Hajzer Zsuzsanna

                                                                                                         pályázó

 

 

Oldal: Intézményegység-vezetői pályázat
Demecseri Oktatási Centrum Általános Iskolája - © 2008 - 2026 - docaltalanosiskola.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat