PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV

DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

2018

TARTALOMJEGYZÉK

1                         AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI.................. 11

2                         A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 19

2.1           A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek...................................... 21

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek a művészeti iskolában............. 22

2.2           A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................................... 24

3                         AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI CÉLJAI, FELADATAI...................... 24

4                         A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 29

5                         A PEDAGÓGUSOK LEGFONTOSABB HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI............................................... 36

6                         A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG.......................................................................................... 40

7                         AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE................................................................................................................................... 47

8                         A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI.............................................................................. 50

9                         A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK................................................................... 57

10                  . FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI...................................................... 57

11                  AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA..................... 60

12                  A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A

KÖZÉPISKOLA A 9–12. ÉVFOLYAMÁN.......................................................................... 60

13                  AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVEI....................................................................... 62

14                  Választott kerettanterv..................................................................................................... 62

15                  TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI........................................................................................... 100

16                  MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJAI................................................................................................................................. 101

17                  VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI, A

PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI....................................................................... 102

18                  KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI TANTÁRGYANKÉNT..... 103

19                  A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE, MÉRÉSE...................................... 115

Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja............................................... 122

20                  CSOPORTFOGLALKOZÁS, EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE......... 128

21                  A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉRE HASZNÁLT MÓDSZEREK 129

22                  EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI FELADATOK................. 129

23                  AZ ESÉLYEGYENLŐTLENSÉGEKBŐL EREDŐ NEHÉZSÉGEK KEZELÉSE.. 131

24                  MAGATARTÁS, SZORGALOM JUTALMAZÁSI ELVEI ÉS FORMÁI................ 134

25                  .A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT ELVEK............... 137

26                  A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA................................................. 137

INTÉZMÉNYVEZETŐI ELŐSZÓ

Intézményünk közös igazgatású közoktatási intézmény. Szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával.

A pedagógiai program alapján a különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják.

Intézményünkben nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek, tanulók fogadására - az integrált oktatás-nevelés lehetőségét is biztosítva. A Nevelési Tanácsadó szolgáltatásai – tanácsadás, vizsgálatok, fejlesztő pedagógia, logopédia, gyógytestnevelés, pályaválasztás – minden tanulónk számára segítséget adnak. Az alapfokú művészetoktatás zene-, képző- és táncművészeti ágon a tehetség kibontakoztatását, a személyiség sokoldalú fejlődését szolgálja.

Az intézmény komplex tevékenysége egymástól különböző közoktatási feladatokból tevődik össze. Ezeket azonos társadalmi elvárások, azonos általános célok, azonos pedagógiai elvek, azonos minőségi mutatók szerint, de különböző korosztályok számára, különböző nevelési- oktatási szinteken, egységes nevelési követelményekkel, eltérő módszerekkel, kifutó rendszerben más-más tanterv alapján végezzük; így pedagógiai programunk is a közös, egységes pedagógiai hitvallásunk, célkitűzéseink, elveink gyökeréből bomlik a differenciált konkrét tantervek (alapiskolai, művészeti, középiskolai,) ágaira.

A DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola a tagintézmények értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni.

Demecser, 2018. szeptember 14.

Fazekas István

intézményvezető

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

A jelenlegi Demecseri Oktatási Centrum 2007. július 15.-vel a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. Törvény 8.§.-a alapján  Demecser város, Berkesz és Székely községek önkormányzatai képviselő-testületeinek megállapodásával létrehozott többcélú, közös igazgatású közoktatási és köznevelési intézmény.

Legfontosabb jellemzők, adottságok

Intézményünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Demecser, Berkesz, Székely településeinek 6- 19 éves gyermekeinek általános iskolai nevelését, oktatását, valamint a három településen kívül a környező települések gimnáziumi, oktatását valósítja meg.

• A gimnáziumban nyelvi előkészítő osztály működik.
• Az angol nyelv és német nyelvet tanulhatnak a diákok.
• Kötelező nyelvünk az angol, 4. osztálytól tanítjuk.
  • Az általános iskolában alsó tagozaton egész napos oktatás folyik. Felső tagozaton tanulószobát biztosítunk.
  • Valamennyi gyermek számára biztosítjuk az étkezést.
    • Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az iskolában 2003-tól, az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával végezzük nevelő-oktató munkánkat.
    • Munkánkban a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a változatos tanulásszervezési módok alkalmazásával a gyermekek egyénre szabott fejlődését segítjük elő az óvodától az érettségiig.
    • Diákjainknak szinte 100 %-a továbbtanul gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakközépiskolában.
    • Az alapfokú művészetoktatási intézményben zene-, képző-, színművészeti és táncművészet oktatása folyik.
    • Az iskolába szociális lemaradással érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekeink száma évről évre nő, akikkel folyamatosan foglalkozik a fejlesztő pedagógus.
    • A sajátos nevelési igényű tanulókkal gyógypedagógus törődik.
    • Nagy udvarunk, sportpályánk, tornatermeink biztosítják a gyerekek számára a szabad mozgást.

Az intézmény:

1. Megnevezései

1.1     Hivatalos neve:     Demecseri Oktatási Centrum, Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola

1.2     Rövid neve:          DOC Középiskola és Általános Iskola

1. Feladatellátási helyei

2.1.Székhelye: 4516 Demecser Szabolcs vezér út 4.

2.2.Tagintézmények megnevezése és telephelyei

2.2.1.      Tagintézmény hivatalos neve: DOC Középiskola és Általános Iskola Demecseri Általános Iskolája, Alapfokú Művészeti Iskolája

2.2.1.1.                                                                      Ügyviteli telephelye:       4516 Demecser, Szabolcs vezér út 8.

2.2.1.2.                                                                                             Tagintézmény telephelye:           4516 Demecser, Szabolcs vezér út 6.

2.2.1.3.                                                                                             Tagintézmény telephelye:           4494 Kékcse, Fő út 87.

2.2.1.4.                                                                                             Tagintézmény telephelye:           4492 Dombrád, Kossuth utca 45.

2.2.1.5.                                                                                             Tagintézmény telephelye:           4491 Újdombrád, Iskola utca 45.

2.2.1.6.                                                                                             Tagintézmény telephelye:           4502 Vasmegyer, Kossuth út 141.

2.2.1.7.                                                                                             Tagintézmény telephelye:           4517 Gégény, Rákóczi út 42.

2.2.2.      Tagintézmény hivatalos neve:      DOC Középiskola és Általános Iskola Berkeszi Tagintézménye

2.2.2.1.                                                                      Ügyviteli telephelye:       4521 Berkesz, Rákóczi út 5.

2.2.3.      Tagintézmény hivatalos neve:      DOC Középiskola és Általános Székelyi Tagintézménye

2.2.3.1.                                                                      Ügyviteli telephelye:       4534 Székely, Váci Mihály út 2.

1. Alapító és fenntartó neve és székhelye

3.1.                     Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.1.1.               Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

3.2.                     Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.3.                     Fenntartó neve:       Kisvárdai Tankerületi Központ

3.4.                     Fenntartó székhelye:          4600 Kisvárda, Kodály Zoltán utca 15/A.

1. Típusa:            közöz igazgatású köznevelési intézmény
2. OM azonosító: 033645
3. Köznevelési alapfeladatai

6.1.     4516 Demecser, Szabolcs vezér út 4.

6.1.1.      gimnáziumi nevelés-oktatás

6.1.1.1.                       nappali rendszerű iskolai oktatás

6.1.1.2.                       felnőttoktatás-esti

6.1.1.3.                       évfolyamok száma: négy

6.1.1.4.a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű, gyermekek, tanulók nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos)

6.1.1.5.nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar))

6.1.1.6.                       nyelvi előkészítő

6.1.2.      a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 475 fő

6.1.3.      könyvtár: iskolai/kollégiumi könyvtár

6.2   4516 Demecser, Szabolcs vezér út 8.

6.2.1.  általános iskolai nevelés-oktatás

6.2.1.1.           nappali rendszerű iskolai oktatás

6.2.1.3      alsó tagozat, felső tagozat

6.2.1.3.           1. évfolyamtól 8. évfolyam

6.2.1.4.           a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű, gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos,

egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos)

6.2.1.5.           nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar))

6.2.1.6.           integrációs felkészítés

6.2.2.  alapfokú művészetoktatás

6.2.2.1.           zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: citera tanszak, furulya

tanszak, fuvola tanszak, harsona tanszak, klarinét tanszak, kürt tanszak,

trombita tanszak, tuba tanszak, zongora tanszak) (új tanszakok: akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, fúvós tanszak, pengetős

tanszak, rézfúvós tanszak, vonós tanszak)

6.2.2.2.           táncművészeti ág (kifutó tanszakok: modern-kortárstánc

tanszak) (új tanszakok: kortárstánc tanszak, moderntánc tanszak, néptánc tanszak, társastánc tanszak)

6.2.2.3.           képző- és iparművészeti ág (kifutó tanszakok: festészet tanszak, kerámia tanszak, kézműves tanszak, tűzzománc tanszak) (új tanszakok: fém-és zománcműves tanszak, grafika és festészet tanszak, képzőművészeti

tanszak, környezet- és kézműves kultúra tanszak, szobrászat és kerámia tanszak)

6.2.2.4.           szín- és bábművészeti ág (új tanszakok: bábjáték tanszak, színjáték tanszak)

6.2.2.5.           zeneművészeti ág: 1-12. évfolyam táncművészeti ág: 1-12. évfolyam

képző- és iparművészeti ág: 1-12. évfolyam szín- és bábművészeti ág: 1-12. évfolyam

6.2.3.  egész napos iskolai képzés

6.2.4.  egyéb foglalkozások: napközi

tanulószoba

6.2.5.  a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 940 fő

6.2.6.  könyvtár: iskolai/kollégiumi könyvtár

6.3.   4521 Berkesz, Rákóczi út 5.

6.3.1.  általános iskolai nevelés-oktatás

6.3.1.1.           nappali rendszerű iskolai oktatás

6.3.1.2.           alsó tagozat, felső tagozat

6.3.1.3.           1. évfolyamtól 8. évfolyamig

6.3.1.4.           a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű, gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos,

egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos)

6.3.1.5.           nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar))

6.3.1.6.           integrációs felkészítés

6.3.2.  alapfokú művészetoktatás

6.3.2.1.           táncművészeti ág (kifutó tanszakok: moder-kortárstánc tanszak) (új tanszakok: moderntánc tanszak, néptánc tanszak)

6.3.2.2.           képző- és iparművészeti ág (kifutó tanszakok: kézműves

tanszak) (új tanszakok: képzőművészeti tanszak, környezet- és kézműves kultúra tanszak)

6.3.2.3.           táncművészeti ág: 1-12. évfolyam

képző- és iparművészeti ág: 1-12. évfolyam

6.3.3.  egyéb foglalkozások: napközi

tanulószoba

6.3.4.                 a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 272 fő

6.3.5.                 iskolai könyvtár együttműködésben: települési illetékességű könyvtárral

6.4.   4534 Székely, Váci Mihály út 2.

6.4.1.  általános iskolai nevelés-oktatás

6.4.1.1.           nappali rendszerű iskolai oktatás

6.4.1.2.           alsó tagozat

6.4.1.3.           1. évfolyamtól 4. évfolyamig

6.4.1.4.           a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű, gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos,

egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos)

6.4.1.5.           nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar))

6.4.1.6.           integrációs felkészítés

6.4.2.  alapfokú művészetoktatás

6.4.2.1.           táncművészeti ág (kifutó tanszakok: moder-kortárstánc tanszak) (új tanszakok: moderntánc tanszak, néptánc tanszak)

6.4.2.2.           szín- és bábművészeti ág (új tanszakok: bábjáték tanszak, színjáték tanszak)

6.4.2.3.           táncművészeti ág: 1-12. évfolyam

szín- és bábműveszeti ág: 1-12. évfolyam

6.4.3.  egyéb foglalkozások: napközi

6.4.4.                 a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 172 fő

6.4.5.                 könyvtár: iskolai/ kollégiumi könyvtár

6.5.        4517 Gégény, Rákóczi út 42.

6.5.1.  alapfokú művészetoktatás

6.5.1.1.           zeneművészeti ág (új tanszakok: billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, pengetős tanszak, rézfúvós tanszak)

6.5.1.2.           zeneművészeti ág: 1-12. évfolyam

6.5.2.  a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 60 fő

6.6.   4516 Demecser, Szabolcs vezér út 6.

6.6.1.  alapfokú művészetoktatás

6.6.1.1.  zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: harsona tanszak, kürt tanszak, trombita tanszak, tuba tanszak) (új tanszakok: rézfúvós tanszak)

6.6.1.2.  táncművészeti ág (kifutó tanszakok: modern-kortárstánc tanszak) (új tanszakok: kortárstánc tanszak, moderntánc tanszak, néptánc tanszak, társastánc tanszak)

6.6.1.3.  zeneművészeti ág: 1-12. évfolyam táncművészeti ág: 1-12. évfolyam

6.6.2 a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 28 fő

6.7.   4494 Kékcse, Fő út 87.

6.7.1.  alapfokú művészetoktatás

6.7.1.1.  zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: citera tanszak) (új tanszakok akkordikus tanszak, pengetős tanszak)

6.7.1.2.  képző- és iparművészeti ág (kifutó tanszakok: készműves tanszak) (új tanszakok: képzőművészeti tanszak, környezet- és kézműves kultúra tanszak)

6.7.1.3.  szín- és bábművészeti ág (új tanszakok: bábjáték tanszak, színjáték tanszak)

6.7.1.4.  zeneművészeti ág: 1-12. évfolyam képző- és iparművészeti ág: 1-12. évfolyam szín- és bábművészeti ág: 1-12. évfolyam

6.7.2.  a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 64 fő

6.8.   4492 Dombrád, Kossuth utca 45.

6.8.1.  alapfokú művészetoktatás

6.8.1.1.  zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: citera tanszak, zongora

tanszak) (új tanszakok: billentyűs tanszak, fúvós tanszak, pengetős tanszak)

6.8.1.2.  táncművészeti ág (kifutó tanszakok: modern-kortárstánc tanszak) (új tanszakok: moderntánc tanszak, néptánc tanszak)

6.8.1.3.  képző- és iparművészeti ág (kifutó tanszakok: kézműves

tanszak)(új tanszakok:képzőművészeti tanszak, környezet-és kézműves kultúra tanszak)

6.8.1.4.  szín- és bábművészeti ág (új tanszakok: bábjáték tanszak, színjáték tanszak)

6.8.1.5.           zeneművészeti ág: 1-12. évfolyam táncművészeti ág: 1-12. évfolyam

képző- és iparművészeit ág: 1-12. évfolyam szín- és bábművészeti ág: 1-12. évfolyam

6.8.2.  a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 134 fő

6.9.   4491 Újdombrád, Iskola út 27.

6.9.1.  alapfokú művészetoktatás

6.9.1.1.  zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: citera tanszak) (új tanszakok: fúvós tanszak, pengetős tanszak)

6.9.1.2.  táncművészeti ág (új tanszakok:néptánc tanszak)

6.9.1.3.           zeneművészeti ág: 1-12. évfolyam táncművészeti ág: 1-12. évfolyam

6.9.2.  a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 30 fő

6.10.    4502 Vasmegyer, Kossuth út 141.

6.10.1.  alapfokú művészetoktatás

6.10.1.1.  zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: citera tanszak) (új tanszakok: fúvós tanszak, pengetős tanszak)

6.10.1.2.  táncművészeti ág (kifutó tanszakok: modern-kortárstánc tanszak) (új tanszakok: moderntánc tanszak, néptánc tanszak)

6.10.1.3.  képző- és iparművészeti ág (kifutó tanszakok: kézműves tanszak) (új tanszakok:képzőművészeti tanszak, környezet- és kézműves kultúra tanszak)

6.10.1.4.       zeneművészeti ág: 1-12. évfolyam táncművészeti ág: 1-12. évfolyam

képző- és iparművészeti ág: 1-12. évfolyam

6.10.2.  a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 60 fő

7.             A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

7.1     4516 Demecser, Szabolcs vezér út 4.

7.1.1      Helyrajzi száma:            680/6/A/2

7.1.2.  Hasznos alapterülete: 2178,09 nm

7.1.3.  Intézmény jogköre:      ingyenes használati jog

7.1.4.  Fenntartó jogköre:        vagyonkezelői jog

7.2.   4516 Demecser, Szabolcs vezér út 8.

7.2.1. Helyrajzi száma:           680/6/A/4,680/6/A/5 7.2.2.Hasznos alapterülete:    3171 nm

7.2.3.  Intézmény jogköre:      ingyenes használati jog

7.2.4.  Fenntartó jogköre:        vagyonkezelői jog

7.2.5.  Egyéb:                          A DOC Középiskola és Általános Iskola Demecseri Általános Iskolája, Alapfokú Művészeti Iskolája egy épületcímen (4516 Demecser, Szabolcs vezér út 8.) és két helyrajzi számon található. –Általános Iskola (intézményegység): helyrajzi szám: 680/6/A/4. Hasznos alapterülete: 2514 nm.- Alapfokú Művészeti Iskola (intézményegység) helyrajzi szám: 680/6/A/5. Hasznos alapterülete: 657 nm

7.3.   4521 Berkesz, Rákóczi út 5.

7.3.1.          Helyrajzi száma:           357/4 7.3.2.Hasznos alapterülete:    2145 nm

7.3.3.  Intézmény jogköre:      ingyenes használati jog

7.3.4.  fenntartó jogköre:         vagyonkezelői jog

7.4.   4534 Székely, Váci Mihály út 2.

7.4.1.          Helyrajzi száma:           444/6

7.4.2.          Hasznon alapterülete: 430 nm

7.4.3.          Intézmény jogköre:      ingyenes használati jog

7.4.4.          Fenntartói jogköre:       vagyonkezelői jog

7.5.   4517 Gégény, Rákóczi út 42.

7.5.1.          Helyrajzi száma:           307

7.5.2.          Hasznos alapterülete: 2895 nm

7.5.3.          Intézmény jogköre:      ingyenes használati jog

7.5.4.          Fenntartó jogköre:        vagyonkezelői jog

7.6.   4516 Demecser, Szabolcs vezér út 6.

7.6.1.          Helyrajzi száma:           680/7

7.6.2.          Hasznos alapterülete: 749 nm

7.6.3.          Intézmény jogköre:      ingyenes használati jog

7.6.4.          Fenntartó jogköre:        ingyenes használati jog

7.6.5.          Egyéb:       Tulajdonos neve: Demecser Város Önkormányzata (4516 Demecser, Kétezer-egy tér 1.)

7.7.   4494 Kékcse, Fő út 87.

7.7.1.          Helyrajzi száma:           17

7.7.2.          Hasznos alapterülete: 88nm

7.7.3.          Intézmény jogköre:      ingyenes használati jog

7.7.4.          Fenntartói jogköre:       vagyonkezelői jog

7.8.   4492 Dombrád, Kossuth utca 45.

7.8.1.          Helyrajzi száma:           17

7.8.2.          Hasznos alapterülete: 88 nm

7.8.3.          Intézmény jogköre:      ingyenes használati jog

7.8.4.          Fenntartó jogköre:        ingyenes használati jog

7.8.5.          Egyéb        Tulajdonos neve: Református Egyházközség Dombrád (4492 Dombrád, Kossuth utca 25.)

7.9.   4491 Újdombrád, Iskola út 27.

7.9.1.          Helyrajzi száma:           272/4

7.9.2.          Hasznos alapterülete: 72 nm

7.9.3.          Intézmény jogköre:      ingyenes használati jog

7.9.4.          Fenntartó jogköre:        vagyonkezelői jog

7.10.   4502 Vasmegyer, Kossuth út 141.

7.10.1.           Helyrajzi száma:         500

7.10.2.           Hasznos alapterülete: 72nm

7.10.3.           Intézmény jogköre:    ingyenes használati jog

7.10.4.           Fenntartó jogköre:      vagyonkezelői jog

8.      Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

A DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM EGYSÉGES NEVELÉSI PROGRAMJA

Mottó:

„ Egész embert akarunk nevelni. Adjuk meg a szellemnek, ami a szellemé és a testnek, ami a testé.

Tanításunk ne üres adatokból álljon, hanem elégítse ki a gyermekek természetes kíváncsiságát, tudni és érteni akarását. A lényeget tanítsuk szépen, egyszerűen és világosan, mert a lényeg mindig szép, egyszerű, világos és gyönyörűsége a szellemnek.

Tanításunk ne csak az emlékezetet terhelje, de tanítson egyben gondolkodni, megérteni. Költse fel az önálló gondolkodás, vizsgálódás és cselekvés vágyát.

Tanítsuk a gyermeket a szellemi életet élvezni, a szépet, a nagyot, az érdekest meglátni és szeretni. „

/ Szent-Györgyi Albert /

1          AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI,

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokratizmus és humanizmus értékrendje hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk a különböző kultúrák iránti nyitottságra, más népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának megismerésére, a másság elfogadására. Fontos szerepe van a tehetséges tanulók kibontakoztatásának és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának. Pedagógiai munkánk alapelvei az egész személyiség fejlődését, a gyermekközpontúságot szolgálják. A gyermekek és a tanulók mindenek felett álló érdekének tekintjük, hogy a Köznevelési törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsuk oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet a családoknak. Arra törekszünk, hogy tagintézményeink megőrizzék sokszínűségüket, tartsák meg értékes hagyományaikat, építsenek egymás tapasztalataira.

 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

• Intézményünk alapelve, olyan köznevelési rendszer működtetése, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését. Készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztését. Mely lehetővé teszi erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat neveljünk.
• A nevelésünk egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésére és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg.
• Kiemelt feladatunk a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
• Kiemelten kezeljük az egyéni bánásmódra való törekvést. A gyermek, a tanuló elfogadását, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztását. A feladatok elvégzésének ellenőrzését és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelést
• a hazájáért felelősséget érez, cselekedni akar és tud, felismeri a nemzeti függetlenség elleni törekvéseket, megérti hogy a diktatúrák elleni küzdelem állampolgári

kötelezettség, képes feldolgozni a XX. Századi totális diktatúrák jellemzőit és felismeri, hogy ezen rendszerek emberiség ellen elkövetett bűntettei soha nem évülnek el; a tanulók életkori adottságuknak megfelelően ismerjék meg Magyarország Alaptörvényében – különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben-foglaltakat;

• A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
• Pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk
• Az esélyegyenlőség elvének szem előtt tartásával biztosítjuk iskolánk tanulóinak az azonos lehetőségeket, a továbbhaladás biztonságát nyújtjuk az elvárt feltételek teljesítése esetén.
• Nevelő – oktató munkánkban a gyermekközpontúság, demokratizmus, humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.
• Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra, ugyanakkor képes az alkotók vállalhatatlan politikai és morális szerepvállalásának feldolgozására;
• nyitott a társadalmi jelenségek iránt, egészséges nemzeti öntudata legyen, amelytől idegen mindenféle nacionalizmus
• Építünk az egyenrangúság elvére, átadjuk és gyakoroltatjuk a demokrácia alapelveit.
• Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az
• Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát
• Következetes követelés és igényesség, a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;
• Az egészséges életmódra nevelés, egészségkárosodás kiküszöbölése, sokoldalú mozgásműveltség kialakítása, egész életen át tartó fizikai aktivitás igényének kialakítása, egészséges nemzeti öntudatra szocializálás, fenntartható fejlődésre építő környezettudatos magatartás kialakítása.
• Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át.

önmegvalósítás lehetőségét.

 NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁNK ALAPELVEIT KIALAKÍTÓ ÉRTÉKEK

• tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése
• humanizmus, szeretet, elfogadás
• becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom
• a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára
• önfegyelem, önismeret, példamutatás
• pontosság, igényesség és kitartás a munkában
• a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése
• önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete
• esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete
• derű, humor, mely átsegít a gondokon

 NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI CÉLJAI

Fő céljaink

• Az esélyegyenlőség biztosításával csökkentjük a hátrányokat.
  • Oktató-nevelő munkánk legyen tapasztalati, gyakorlatorientált, ahol a  középpontban a tanulók egész személyiségének fejlődése, fejlesztése, fejlődésük elősegítése, tehetségük kibontakoztatása áll.
  • A gyermekek/tanulók teljes személyiségének fejlesztése foglalja magában a korszerű ismeretek elsajátítását, egyéni képességeik, készségeik, kompetenciáik kialakítását, bővítését.
  • Minden tanulónk teljesítse tankötelezettségét, találja meg a képességeinek megfelelő és az iskola által biztosított kilépési lehetőségeket a továbbtanulást biztosító érettségi, vagy alkalmazható szaktudás formájában.
  • Minden tagintézményünk szerves és együttműködő része az összevont intézménynek, ugyanakkor saját települése hagyományaira, az ott élők elvárásaira építve alakítsa ki iskolai környezetét.
  • Kiemelt célunk a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
  • Olyan átjárható oktatási-nevelési szervezetet kívánunk működtetni, ahol a tantervek, a követelmények és az alkalmazott módszerek, mérési eszközök egymást erősítik, kiegészítik. Együttműködés van a tagintézmények dolgozói és tanulói között.
    • Csökkenteni igyekszünk a szociális háttér determináló erejét, ezért minden tanulónak biztosítjuk az iskolai kánonban előírt tartalmakhoz és képességekhez való hozzáférést, eljutást.
    • Emberközpontú iskolánkban érvényesülnek az örök és általános erkölcsi értékek;
      • a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem – és jelenformáló szerepe és államalkotó létük elismerése az iskolai nevelés-oktatás egészében legyen jelen

• A tehetségek felismerése,- kibontakoztatásának segítése mellett a felzárkóztatásra szorulók fejlesztése.
• Tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.

Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam)

• az iskolába lépő kisgyermekben óvjuk és fejlesszük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;
• vezessük át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
• tegyük fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet értékeinek óvására, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránti megbecsülésre;
• a tanulók társas kapcsolatait hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;
• az iskola biztosítson teret a gyermeki játék és mozgásigény kielégítésére;
• segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;
• a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;
• keltse fel és tartsa fenn az olvasás iránti kedvet.

·         alapozzuk meg az alapvető erkölcsi normákat, értékeket;

Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam)

• az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;
• a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre;
• alapozzuk meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;
  • az alapvető erkölcsi normák és értékek bővítése, fejlesztése;
  • magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesszük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását;
  • a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;
  • tudatosítsuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető alapvető

értékeket, erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat;

• a „tanulás tanulása‖ és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon; a tanuló alakítsa ki saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket
  • az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;
  • ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;

Célok a gimnáziumi nevelés-oktatás szakaszára (9 –12. évfolyam)

• segítsük diákjainkat, hogy művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;
• elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;
• fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;
• a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;
• a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;
• a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon;
• a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaga és a mások számára hasznosítani tudják;
• a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;
• a „tanulás tanulása‖ és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon; a tanuló alakítsa ki saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket.
• az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;
• a tanuló alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;
• ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll: meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit;

-     Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom;

-    Valljuk, hogy a tehetség önmagában nem feltétlenül érték, csak akkor, ha a személyiség fejlődése legalább annyira lépést tart a tehetséggel; nevelésünk tehát az egyoldalúság ellensúlyozására a tehetség és az egész személyiség harmóniájának megteremtésére törekszik;

-   Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú növendékeket - képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsünk fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, másrészt arra törekszünk, hogy

növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra.

 NEVELÉSI FELADATOK

Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka sajátos feladata, hogy az alapelvekben és a célokban felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. A nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely más közösségekkel elsősorban vallási- nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns, nacionalizmustól és szegregációtól mentes legyen.

Komplex intézményi mozgásprogramot kell kialakítani, a mozgástanulás nélkülözhetetlen szerepet töltsön be a tanulók saját testképének felismerésében, a testtudat kialakításában.

Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának céljait szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódjon a tehetséggondozás és a sokoldalú személyiségfejlesztés is.

Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam)

• a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;
• a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és ellenőrzése, értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;
• alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);
• a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;
• alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;
• támogassa az egyéni képességek kibontakozását;
• az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;
• a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
• működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;
• törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;
• tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;
• erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;

·         a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

Feladatok az egész napos nevelésben – oktatásban az 1 – 4. évfolyamon:

• Az óvodából az iskolába történő átmenet zökkenőmentes megvalósítása - fokozatos átvezetéssel az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe
  • Személyiségfejlesztő    gyakorlatok    és    tevékenységek,    technikák    alkalmazása    a tanórákon és a szabadidős tevékenységek során
  • Megfelelő tanulási környezet kialakítása - az otthonosság megteremtésével nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása
  • Különböző tanulási technikák, helyes tanulási szokások, munkaszokások elsajátíttatása

- önálló tanulás, önálló véleménynyilvánítás, helyes időbeosztás, feladatok sorrendje, szóbeli tanulás módszere

• Az önállóság, önkiszolgálás készségének kialakítása
• Helyes higiénés, társas, magatartási szabályok, és közösségi normák kialakíttatása, betartatása
  • Konfliktuskezelési technikák tanítása (beszélgető-kör), hatékony működtetése,
  • Rendszeres testmozgás biztosítása
  • Szabadidő hasznos eltöltésének segítése

Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam)

• fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;
• az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;
• olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;
• tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;
• tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;

Feladatok a gimnáziumi nevelés-oktatás szakaszára (9 – 12. évfolyam)

• a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;
• a tanuló vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak,  kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;
• fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni‖ ‖, rendelkezzenek a stressz- és feszültségoldás különféle technikai eszközeivel.
• a test és a lélek harmonikus fejlesztése;
• a szocializáció folyamatainak elősegítése;
• az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;
• a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;
• a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;
• adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet s az infokommunikációs technikákat.
• Az életkori sajátosságokhoz igazodva gyakorlati tapasztalatok alapozzák meg a természettudományos és műszaki pályák felé orientálódást.
• A tanulók ismerjék meg a jelen kutatások eredményeit, a piac igényeit, tudásuk legyen kompetencia-alapú, gyakorlatban alkalmazható.

·         felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;

 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI

 ESZKÖZEI

• minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;
• a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;
• személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;
• a mentális képességek céltudatos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés

alapozása, gyakoroltatása;

• az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;
• a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei, illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;
• nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;
• a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal, projektmódszerrel ötvözzük.

·         megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;

 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA

 PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSAI

• fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
• az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;
• a mozgásigény kielégítése a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;
• az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;
• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
• az önismeret alakítása a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;
• az egész napos és az iskolaotthonos nevelés egységes keretbe foglalja a  tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
• a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes

·         a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

• a kortárs kapcsolatok megerősítése, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása;
• biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása;
• az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;
• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
• növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;
• a hagyományos tanórai tevékenységtípusok mellett kitüntetett szerepet szánunk a kiscsoportos munkaszervezés különböző formáinak és a projektszerű tanulásszervezési formának;
• heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;
• az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;
• a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;
• az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;
• az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába.

·         alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;

2          A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A személyiségfejlesztés a közoktatási intézmények kiemelt nevelési feladata, amely áthatja az óvodai, iskolai élet minden területét, nem köthető sem műveltségi területhez, sem tantárgyhoz. Ezek a feladatok az értékközvetítő pedagógiai munka lényegét jelentik. A feladat ellátásában az intézmény nyitott, együttműködik a szülőkkel.

·         A tanulók erkölcsi nevelése

A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása (szociális kompetenciák)

A formálódó gyermeki személyiség testi, szellemi, lelki értelemben,- egyediségét és méltóságát helyezi középpontba. Erre az alapelvre épül minden társas kapcsolat és közösségi szerveződés. Magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását- önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz-, mert ezek alapozzák a gyermek értékrendjét.

·         A tanulók értelmi nevelése

Az iskola alapvető feladata az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák, képességek kialakítása, fejlesztése. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése. Elengedhetetlen a különböző szaktárgyi témák iránt érdeklődés felkeltése, a tanulás tanítása, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése)

·         A tanulók érzelmi nevelése

A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása (énkép, önismeret fejlesztése). A cél annak elérése, hogy a tanulók tolerálják a másságot, tartsák tiszteletben mások érzéseit, legyen megfelelő önuralmuk. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást.

·         A tanulók közösségi nevelése

Az iskola elősegíti az emberi együttélés szabályainak megismertetését. Feladata a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása (szociális kompetencia). A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása a közösségi nevelés szerves részét képezi (anyanyelvi kommunikáció). Szükséges kialakítani az előítéletek felismerésének képességét.

·         A tanulók esztétikai nevelése

Feladatunk szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása; igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség).

·         A tanulók akarati nevelése

A nevelési folyamatban fontos feladat az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása (énkép, önismeret fejlesztése). Tudatosuljon a tanulókban, hogy eredményt csak kitartó munkával lehet elérni. Reális énképen alapuló önértékelésre, önkontrollra van szükség. Olyan légkört kell teremtenünk, mely munkafegyelmet követel, de biztosítja a derűt, a jókedvet. A megvalósítás módja: a szabad véleménynyilvánítás, az emberi személyiség tisztelete, a szorongástól mentes megnyilatkozás.

·         A tanulók nemzeti nevelése

Nevelésünk fontos területe a haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése alapvető fontosságú (szociális és állampolgári kompetencia). Ettől elválaszthatatlan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok hagyományainak megbecsülése. A nemzeti nevelés szerves része a hazaszeretet érzésének kialakítása, amely kiegészül a nemzetközi kapcsolatok, csereüdültetések ápolásával. Ismerjék nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait és jeles személyiségeit, ugyanakkor legyenek képesek a kiemelkedő teljesítmények etikai megítélésére

·         A tanulók állampolgári nevelése

Az aktív állampolgárrá nevelés alapja az alapvető emberi, állampolgári és európai uniós jogok és kötelességek megismertetése. A nevelés folyamatában fontos az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Ki kell alakítani a tanulók igényét a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre (állampolgári kompetencia).

·         A tanulók munkára nevelése

Fontos az emberek által a munka világában végzett tevékenység fontosságának tudatosítása, a munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. A tanulók önellátásra és környezetük

rendben tartására irányuló tevékenységek folyamatos gyakoroltatása szükséges. Az iskolai nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeit fejlessze annak érdekében, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak (kezdeményezőképesség és vállalkozói

·         A tanulók egészséges életmódra nevelése

Az ifjúság testi és lelki egészségének kialakítása folyamatában fontos a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az iskola célja egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát kell tudatosítani, az egészséges életmód iránti igényt szükséges kialakítani. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, hogy egészséges életvitelt alakítsanak ki. Cél, az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás belső szükségletté válása, a testi-lelki harmónia kialakítása.

·         A tanulók környezeti nevelése

Feladat a természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése, értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása, az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása (természettudományos kompetencia).

2.1         A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat", amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek.

A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól.

A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző.

A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni.

A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák:

Tehetséggondozás folyamatának leírása

Dokumentáció

• Tehetségregiszter vezetése, amely tartalmazza az egyes versenyeken elért eredményeket, a tehetséges tanulók területenkénti foglalkoztatását (egy tanuló hány területen fejleszthető)
• Tehetségtabló
• Szakköri naplók
• Oklevelek, díjak

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek a művészeti iskolában

Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat", amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek.

A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól.

A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegy&u